Trianon című előadás előnarrációs anyag

2021. október 13. szerda 15.00 Koltay Gergely - Kormorán - Koltay Gábor: Trianon narrált előadás bérletes előadás / Nagyszínpad

A Békéscsabai Jókai Színház 2021/22-es évad harmadik, a Nagyszínpadon bemutatott narrált előadása, Koltay Gergely – Kormorán – Koltay Gábor: Trianon, melyet Koltay Gábor (Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész) rendezett meg.

Rövid történet:

100 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én a Párizs melletti Versailles-i (verszáji) királyi kastélyt övező hatalmas park Grand Trianon nevű palotájában az első világháború győztesei által diktált békeszerződés megpecsételte a magyarság sorsát. A történelmi Magyarországot megcsonkították, területének több mint kétharmadát, valamint a magyar nemzetiségű lakosságának közel egyharmadát veszítette el. A majd 19 milliós európai középhatalomból nyolcmilliós lakossággal sem rendelkező kis állam jött létre. 

Ma már június 4-e nem csupán a fájdalmas emlékezés dátuma, hanem 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A századik évfordulón a történelmi ismeretek felelevenítésén, az emlékezésen túl a zenés produkció közös gondolkodásra hívja a nemzet megmaradásáért, közösségünk felemelkedéséért tenni akaró honfitársainkat. 

A folkzenei elemekkel átszőtt szimfonikus hangszerelésű rockopera zeneszerzője Koltay Gergely, a Kormorán együttes vezetője. 

Az előadásban egyes főbb eseményeket taglaljuk, az 1920-as évektől kezdve egészen 1990-es évekig.

Díszlet:

A játék egy olyan színpadi térben játszódik, amely a darab során nem változik. Mindkét oldalon lévő helyiség fő váza Tomcat (tomket - alumíniumcsövekből összeállított négyszög alakú elemek, melyek igény szerint építhetőek) elemekből van összeállítva, az elején fadeszka díszítéssel. A színpad bal oldalán városi hangulat, kávéházzal.

Alapterülete: 240cm X 240 cm, három oldalról nyitott. Benne 3 db kovácsoltvas lábakon álló kerekasztal (átmérője: 60cm, kb. 70cm magasak), melyek fehér terítővel vannak leterítve. Körtámlás barna székek vannak hozzá. Van még bent egy kályha (kb. 120cm magas), felette pohártartó polc (50cm magas), rajta kristály poharakkal. A berendezéshez tartozik egy polcos kredenc tükörrel (2méter magas), rajta üvegkancsó, textil fehér szalvéta, fehér kávéscsészék, konyakos üveg. Található bent még egy harmónium (1méter széles és 120 cm magas).

A kávéház felett (220 cm magasan) szerkesztőség van, melynek 2 oldala nyitott. A lépcsőfeljáróval szemben, faragott lábú íróasztal (30X60cm, és 80cm magas) van. Az asztalon van egy korabeli barna rádió, köteg újság. Felette faliújság lóg. Rajta lapokon jegyzetek feltűzve. A jobb oldalon fiókos barna íróasztal (25X50cm, 70cm magas), rajta szürke színű korabeli írógép, papírral. Hozzá barna háttámlás szék.

A bal oldalon egy barna színű körasztal van (50cm átmérőjű és 60cm magas), hozzá faragott barna támlás szék, bordó kárpitozással.

A lépcső az emelvény hátsórészénél van kialakítva 7-7 lépcsőfokkal és fordulóval.

A kávéház és a szerkesztőség szerves egységet képez. A színpad közepén, a háttérben egy szürkés-fehér színű hármas hegy helyezkedik el, ami kb. 3 méter magas és 5 méter széles és elől-hátul 10-10 db lépcső vezet fel a tetejére. Fákkal (4 m magas) és bokrokkal van díszítve.

Jobb hátul fenyves erdő, színpadra vezető erdei ösvénnyel.

A színpad jobb oldalán parasztház belsőt találunk. A belső bal hátsó oldalánál egy kék alapon piros kontúrú asztal áll, rajta festett népi mintával (1méter hosszú 50cm széles, 90cm magas), és három darab népi mintával díszített faragott támlás szék tartozik hozzá. Előtte az oszlopon kereszt van felakasztva, alatta egy 1900-as évekbeli esküvői fotó lóg. A belső, jobb oldalán a sarokban, kormos-fehér kemence (2méter magas) áll, mellette faragott, kopott lóca, itt-ott zöld alapon fehér és piros színezet (160cm széles és a háttámla felső része 105cm magas). Fölötte rézkeretben házi áldás van felakasztva (25cm X15cm), illetve mellette fali faragott népi mintás szekrény (50cm X60cm). A nézőtérhez közeli oldalon egy kopott, fából készült felülről nyitható ruhásláda (70cm hosszú 40cm széles, 60cm magas).

A szoba felett padlás található (220 cm magasan), melynek a teteje fagerendákból van kialakítva, de nincs semmivel befedve. A padláson régi rozsdás női vázas bicikli, barna fa bölcső (40cm X60 cm, 60cm magas), illetve faláda van még iratokkal teli (20cm X65cm, 30cm magas).

A zenekari árokban temető került kialakításra (4 db (1 méter magas) kereszt alakú fejfával), ahova két oldalról lépcsőkön lehet lejutni, illetve a színpad jobb oldali lépcsőjénél is van egy fejfa elhelyezve.

Az előadásban fontos szerepet kap a főszerkesztő és az újságíró, akik narrátorként, egyes jelenetek szereplőiként magyarázzák a történetet, közben részesei is a játéknak.

A jelenetek, és történések alatt aláfestő, a szöveg hangulatát kifejező zene szól, a dalokat félplayback (félplébek) technikával hallhatjuk. Egy-egy színész több szerepet is alakít más-más jelmezben. A tánckar is folyamatosan jelen van különböző képekben, sőt kisebb szerepeket is játszanak.

Az előadás díszletét Igaz-Juhász Katalin, a jelmezeket Vesztergombi Anikó álmodta meg.

Ifj. Mlinár Pál vitte színre a táncokat, a magyar folklór legszebb hagyományait ötvöző táncszínházi koreográfiájával.

Az előadás első felvonása 50 perc, ezután 15 perc szünet a második felvonás pedig 70 perc.

Az előadás első felvonásában kb. 17-ik perc 45 másodpercénél pisztolylövés hallhatunk.

A második felvonásban az alábbi történelmi emberek arcképét hozzák be táblán: Rákosi Mátyás (1945-1956. Magyar Kommunista Párt főtitkára, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára), Antall József (1990-1993. miniszterelnök), Csurka István (MIÉP elnöke), Tőkés László (RMDSZ tiszteletbeli elnöke)

Az előadásban 22 színész, 14 színházi táncos szerepel, illetve 10 fő a Viharsarok Táncszínházból.

Öltözködés

Női viselet: A szoknya hossza általában bokáig vagy féllábszárig érő, bő szabású. A felső résznél a mell hangsúlyos, a derék kissé karcsúsított. Fejükön kendőt viselnek a szegényebbek, a gazdagabb rétegben élők nagyobb karmájú, lefelé logó kalapot hordanak. Egy-egy szereplő térd alattig érő, szürkéskék színű kötényruhát visel alatta krémszínű inggel.

Férfiviselet: A viseletek megőrizték korábban kialakult formáikat. Fehér ing, mellény, zakó és élére vasalt szövetnadrág, mely a színeiben a zakóhoz passzol. Nyakkendő az inghez. A kalap lapos tetejű Boater (bódör), mely általában egy szalaggal van átkötve. A szegényebb rétegben élők, barett vagy svájci sapkát viselnek a fejükön.

Általában a nők és a férfiak is pasztell színű szövetekből készített ruhákat viselnek, fehér, krémszínű, világosszürke, világosbarna, kék. Előfordul még a fekete ruha, vagy szoknya is.

Olykor egy-egy jelenetnél a szereplők népviseleti ruhában vannak, melyek a fehér-fekete, piros, kék színeket foglalja magába, különböző hímzésekkel.

A székely női viselet ingből, rávett bő- vagy selyemmellényből, bő rokolyából és előtte kötényből, télen zekéből vagy bundából, csizmából és fejrevalóból állt. A székely női viselet legfőbb darabja a kétrészes felsőruha, a rokolya és a mellény. A rokolya derékban korcba szedett, alján keskeny vagy szélesebb bársony szegő. Női mellény bársonyból, zsinórozva, vagy gyöngyökkel díszítve. A harangaljú rokolyához keskenyebb csíkozású vagy egyszínű selyemből, illetve gyolcsból lerakott kötényt viselnek.  A Hargita nyugati oldalán a rokolyák egyszínűek, de hímes szövésűek, köztük a piros, kék és zöld a szokványosabb, azonos anyagból készült, zsinóros kismellénnyel. A kötényeket írt virágmintával hímezik.

A férfiak viselete ingből, mellényből, harisnyából, zekéből, kalapból és, csizmából állt.  A féri inge len vagy kendervászonból készült. Nadrágja, amit harisnyának mondanak, ványolt nyersfehér gyapjúszövet. Erre került a zsinórozás (rendi tartozás szerint piros, fekete), vagy a vitézkötés. Télen durva posztóból készült zekét hordtak, melyeket szintén zsinóroztak A székely férfi népviselet legközismertebb ruhadarabja a szorosan testhez álló, fehér posztónadrág, a székely harisnya, melynek csak zsinórzata változik vidékenként, vagy éppen falunként. A harisnyához zsinórszegésű, félkemény szárú fekete csizma illik és sima kézelős, csukott gallérú felér vászon- vagy gyolcsing. Az ingre fekete, szürke, helyenként fehér, piros vagy kék- esetleg sujtásokkal díszített - mellényt öltenek.

A két gyerek szereplő

1. ruha: Fehér színű matrózinget, kék színű térdnadrágot, fehér magas szárú zoknit és fekete bakancsot viselnek.
2. ruha: Fehér bő, hosszú ujjú ing, fölött rövid fekete mellény. Krémszínű, szűk fazon hosszú nadrág, sötétbarna cipővel.

Katkó Ferenc

Fehér gyolcs ing, fölötte szürke posztó zeke, fekete zsinórozással díszítve, elől és az ujján. Krémszínű hosszú szűk fazonú nadrág, aminek a szára a fekete térdig érő csizmába gyűrve.

Liszi Melinda

1. ruha: Barna kockás mintázatú, bokáig érő ruha, melynek a felső része a mell fölött körkivágásos és testhez simuló. A szoknyarész enyhén bővül lefelé. Fekete alacsony sarkú zárt cipőt visel. A haja hátul kontyban összefogva.
2. ruha: Fehér blúz a gombolás mentén piros szalaggal díszítve, a nyakrész „V” kivágásos és a széle csipkével behúzott. Az ujja bő, háromnegyedes és a végén itt is csipke van, illetve gumírozott, és piros szalag díszíti. A vállrésznél piros csipkebetét található. Fölötte piros-fekete, testhez simuló rövid mellény, a dekoltázsnál kör alakban mélyen kivágott. Anyagában mintás fekete szoknya térdig érő, alatta fehér alsószoknya van, mely egy kicsit hosszabb a felső szoknyánál.

Nagy Erika

1. ruha: Világosszürke hosszú ujjú zeke, testhez simuló. Elől végig gombolós, derékrésznél korcba szedett, alján keskeny barna szegő. Az ujja végén és elől is barna szegővel, és zsinórozással díszítve. A szoknya sötétbarna, bokáig érő lefelé bővülő, elől fekete színű térdig érő kötény van a szoknya felett. A fején piros színű kendő van. Fekete zárt cipőt visel.
2. ruha: Sötétkék színű zeke, elől, hátul, és az ujja végén téglapiros hímzéssel díszítve. A szoknya alján is a felsőrészhez hasonló hímzés van.  Elől fekete zsinórozással van a gombolás megoldva.

Bartus Gyula

Fehér ing, fölötte fekete mellény, sötétszürke zakóval. Színben hozzáillő élére vasalt szürke nadrág. Fekete csokornyakkendőt, illetve fekete cipőt visel.

Tege Antal

Fehér ing, fölötte sötétszürke mellény, melynek a szélén vékony világosszürke szegő van. Világosszürke zakót és sötétszürke élére vasalt nadrágot hord. Sötétszürke nyakkendőt és fekete cipőt visel.

Czitor Attila

Fehér ing, világosszürke mellénnyel és világosszürke nyakkendővel. Fölötte Fekete-fehér tyúkláb mintás rövid szmoking, és színeiben ugyanolyan élére vasalt nadrág. Fekete cipőt visel.

Katonai ruhák

Fehér ing, barna vagy sötétzöld lehajtott galléros zubbony, zsebekkel. Színeiben ugyanolyan barna, vagy sötétzöld nadrág, melynek az alsó lábszár része a magasszárú csizmában van begyűrve.

Horty Miklós játszó szereplő tengerész egyenruhában jelenik meg.

Nyilasok ruházata fekete térdig érő bőrkabát, fekete nadrág, fekete térig érő csizma. A kabátok bal oldali felkarja, piros-fehér vastag szalaggal átkötve (Árpádsávos karszalag), melynek közepén, zöld négyirányba mutató nyíl van.